2011. november 17., csütörtök

remegő térdek no meg aza "német kerék"

Halihó!
Végre van időm kicsit leülni és irogatni. Az elmúlt pár nap elég szoros volt., alig voltam itthon. Asszem hétfőn jelentkeztem utoljára, egész jó hangulatban.  De ahogy ez lenni szokott, egyszer fenn, egyszer lenn.. így a kedd már korántsem telt olyan nyugalomban, mint a hétfő..

Már reggel kiderült, hogy ez nem az én napom. Már majdnem beértem a kórházba, amikor kishíján elgázolt egy autós.. mielőtt befordulok a kórházi bicajparkolóba, van egy jobbkanyar, ahol tőlem balról jöhetnek autók, de van egypár bokor és nem lehet igazán jól látni.. köd volt, énis félig aludtam a biciklin, és az autós meg nem volt kivilágítva .. (7:15kor, még sötét van..), nem vettem észre h ő kanyarodik, ő sem vett észre, Bammmmm!!!. ...megdobta az első kerekem picit, én meg ugrottam egyet hátra és az őrangyalok tartottak, mert két lábra érkeztem.. és bár egy karcolás nélkül megúsztam az egészet, a szivem majd kiugrott és egész nap remegett a térdem. a bicajba lett egy kis 8-as, de már meggyógyult, Jeri elvitte ma szerelőhöz.

Aztán egésznap az osztályon voltam, Anne műtőben, szóval egyedül játszottam pincsikutyát és követtem akit találtam, hogy hasznossá tegyem magam. Halomra vettem a véreket, de kb egésznap rosszul voltam a biciklis sztoritól és látványosan remegett a térdem..még jó h nem a kezem. A nap folyamán egy nővérke is rámtapadt, hogy segítsek neki vért venni... persze úgy csináltam, mint aki már vér-profi :) és tudálékoskodva rásóztam a maradék vérvételt. :)
Egésznap bolondok háza volt, csomó felvétel, megint ide-oda küldözgettek, ezt csináld azt csináld, idehozd ezt a beteget, ezt írd meg, azt vidd vissza.. felét nem értettem annak amit magyaráznak.. dehát ez ilyen.
Ez az egész persze nem lenne gond, örüljek, hogy valamit csinálhatok. Még az egyik főorvos is hozzámszólt, aki mellesleg román, és kérdezgetett Magyarországról. Meglepődtem, ugyanis azontúl, hogy ugráltatnak, kb minden hatodévest levegőnek néznek. És ezt az állapotot sokszor nehéz elviselni, hogy csak állok mint egy nagy rakás szerencsétlenség.. és várok a sípszóra... mondjuk az kicsit rosszul esett, hogy 2 rezidens hívott, hogy menjek velük ebédelni, de az ebédlőben mégsem ültek igazán mellém, hanem az asztalnál tőlem legtávolabb, és egész ebéd közben sutyorogtak egymással, hozzám se szóltak..
Azt hiszem ehhez az egészhez pofa kell, és tűrni kell. Csak sokszor nehéz, hogy egész nap érdemben nem beszélek senkivel.
Ez az egész annyit eredményezett, hogy mire hazaestem, hulla voltam. Itthon meg Jeri egyik hülye haverja fogadott, aki egy pszichopata. Komolyan. Mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül ontja magából a baromságot, és olyan ocsmány dolgokat mondott Magyarországról, hogy alig tudtam tűrtőztetni magam. De nem hagytam annyiban, mondam hogy húzzon haza, és fogja be..de mikor elment, azért kicsordultak a könnyeim. hülye barom...



Tegnap, szerdán, kivettem az első tanulós napomat szóval kicsit megint ki tudtam aludni magam. de azért tanulgattam is. Meg voltam piacon :)

Amit még nem meséltem, hogy még októberben lehetett egyetemi tesire feljelentkezni, van minden amit akarsz. De sajna hamar beteltek a helyek, így végül kb csak Rhönrad-ra maradt hely. Fogalmam sincs, hogy nevezik ezt magyarul, angolul German wheel, ami annyit tesz, hogy német kerék. Merthogy a német Otto Feick találta fel, és Rhön-ben iratta be, mint sportág valahogy az 1920-as években. Nem tudom, hogy ez a sportág a világban mennyire elterjedt, én még azelőtt soha nem láttam vagy hallottam róla. De nagyon mókásnak tartottam, és ezért akartam kipróbálni. És szerdánként van edzés este szóval tegnap voltunk először. És annyira jóóóóóóóóóó :)))) szerintem látszik a képeken, hogy kell használni, és nem igényel magyarázatot :) nagyon élveztem, marha jó érzés volt amikor már ura voltam a keréknek, és irányítani tudtam! persze baromi félelmetes azért, erősen kell magamat tartani, hogy ne pottyanjak ki miközben átfordulok. Van is kis izomlázam :)))    De naaaaaagyon nagyon jóóóóó!! :)))) alig várom a következő szerdát!!!!

Este még találkoztunk Vítával, aki a nevével ellentétben magyar :D bocsi drága <3 :) ő is a hatodévet csinálja itt Münsterben, csak egy másik kórházban.  Majdnem 4 órán át beszélgettünk, és jól kidumáltuk az összes gyagya németet :)))) Nagyon jó volt végre magyarul pletykálni és tökjó hogy ugyanazokat éljük meg mindketten és úgy érzem hogy nem vagyok egyedül. Rengeteg jókedvet meg erőt adott eza kis pletyó, és annak ellenére, hogy csak 6 órát sikerült utána aludni, ma egész fitt voltam a kórházban.

Mivel éreztem hogy műtős napom lesz (ez be is igazolódott), nem szemüvegben mentem, mert sokszor kicsit bepárásodik a maszk miatt. Annyira éreztem, hogy nem fognak megismerni.. tekintve, hogy eddig csak szemüvegben voltam. A reggel átadó végén rámnéz a prof: "hmm neues Gesicht, wer sind Sie??" (hm új arc, őn kicsoda? ) :DDDDDD annyira röhögtem, mondtam h hello, csak kontaklencse :DDDDD annyira tudtam, hogy így lesz :)))
Amúgy ma nem volt semmi extra, egész nap kb csak laparoszkópos műtétek voltak, meg hiszteroszkópia, meg courettage, mondjuk ezen az utóbbin majdnem rosszul lettem, 82 éves néni, rosszindulatú méhdaganat..kaparás.. ehhh nem volt szép látvány ami kijött, de ezt inkább most nem részletezném...
Elég sokat segítettem, mármint a beteg fektetésnél, meg szállításnál, áthelyezésnél, mostmár egészjól kiismerem magam, mit merre... még a műtősjegyzőkönyvet is én írtam. mondjuk nem volt nagy szám, csak kimásoltam a kórlapból a dolgokat :DDD
aztán 2kor hazaengedtek :)))
egész jó a kedvem, de már fel vagyok készülve arra, hogy hnap esetleg rosszabb lesz. De nembaj. Aztán majd szombaton megint jó lesz :))))
nah megyek vmit enni, de nem a mekibe, igérem :D
:*

1 megjegyzés:

  1. Na hali! Már kíváncsi voltam, hogy mikor jön az újabb eresztés :-)
    Ez a kerék-izé nagyon mókásnak tűnik.
    Legyél kemény továbbra is :-D

    VálaszTörlés